Szeretnénk nyugodt, kiszámítható mindennapokat, örömöt és szép jövőképet látni magunk előtt. Az elmúlt időszakban minden szinten olyan változásokkal kellett szembenéznünk, melyek felborították az eddig megszokott életünket, az élet rendjét. Ilyen volt az idei hosszú forró és extrém mértékben aszályos nyár is. Következményei pedig minimum egy évre elkísérnek bennünket. Az alapanyagok mennyiségi, ár és minőségi problémái mellett számolnunk kell a mindig is kockázati tényezőként szereplő mikotoxin problémák súlyosbodásával.
Sok tehenészeti telepen az a tapasztalat, hogy az állományok termelése a hőség elmúltával sem áll vissza magasabb szintre, és csökkent a takarmányfelvétel az idei takarmányok etetésével.
Több esetben meghaladta az aflatoxin M szintje a tejben megengedett határértéket.
A takarmányok toxin terheltségének vizsgálatakor nem csak az aflatoxin, hanem más toxinok igen összetett koktélja is megfigyelhető: aflatoxin, DON, zearalenon, fumonizin, ochratoxin. Akik korszerűbb laborban vizsgáltatnak, azok egyéb toxinokkal is találkozhatnak a mintáikban.
Az aflatoxin és az ochratoxin klasszikus besorolás szerint raktári penészek által termelt toxinok, mégis, az idei év kirívó körülményei miatt a szántóföldön keletkeztek és kerültek a takarmányokba.
Ezek a toxinok az alábbi kártételre képesek: takarmányfelvétel csökkenése, hányás, májkárosodás, apatikusabb állomány, idegrendszer károsodása, ivarzási problémák, újszülött malacokon splay-leg kórkép, duzzadt péra és csecsek, nehéz fialás, magzatkárosodás, vesekárosodás, hámok, érrendszer és immunrendszer károsodás. A bendő valamennyit képes tompítani, de a bendőmikróbák számára is mérgezőek ezek a vegyületek. A határérték alatti toxinkoktélok hatása sok esetben termeléskiesésben és az immunrendszer károsodását mutató egészségi állapot romlásban mutatkozik meg. A növekvő kezelési költségek, vagy a vakcinázások hatásosságának csökkenése, árulkodó jele a toxinok kártételének.
A toxinvizsgálati minták értékelése nehéz kérdés, hiszen kevés olyan iránymutatás áll rendelkezésre, ami egyértelmű határértékeket mondana az aflatoxinon kívül. Az MTA Állatorvostudományi Bizottságnak vannak ajánlásai, ezeket lehet alapul venni az eredmények értékelésekor. Ezek a számok azonban nem veszik figyelembe a toxinok egymásra gyakorolt hatásait. A másik figyelmet érdemlő tény, hogy a toxinok mennyisége adott tételen belül nem homogén eloszlású. Tehát, csak nagyszámú (százas nagyságrendű) elemi mintából készült laboratóriumi minta ad a tétel egészére ráhúzható reprezentatív értéket. Ettől függetlenül lehet az adott napon etetett, bekevert mennyiség ennél jobb, és rosszabb is.
Ennyi bizonytalanság után hogyan lehet kezelni a helyzetet?
- Jó tárolási gyakorlattal előzzük meg a tárolás alatti további toxinképződést!
- Az állományunk termelését, a tüneteket figyeljük, abból induljunk ki, még elfogadhatónak látszó laboreredmények esetén is!
- Használjunk összetett, közepes toxinterheltség esetére javasolt toxinkötőket, a csak agyagásványra alapozott, aflatoxin ellen hatékony termékek mellett, vagy helyett!
A toxinok minden faj esetén termeléscsökkentő hatásúak, és elsősorban a májat terhelik, illetve károsítják. Támogassuk az állatok szervezetét vitaminokkal, antioxidánsokkal, májvédő termékekkel!
Használja a T5X termékeket állományai védelmére!
- T5X Binding: agyagásvány, nagyon erős kötőerővel az aflatoxinok ellen.
- T5X SD: az állat méregtelenítő képességét javító termék, erős kötőkapacitással, összetett toxinterhelhetőség esetén.
- T5X Prémium: ha nagy a baj, összetett a terhelés, vagy nagy értékű állományokat kell védeni.
Védje állományait hatékonyan és csökkentse a veszteségeket a T5X termékekkel!
Szűcs Judit
Szaktanácsadó
