Mikotoxin cikksorozatunk I. része
A mikotoxinok régóta problémát jelentenek az élelmiszer- és takarmányipar számára.
Tágabb értelemben az emberiség számára, hiszen az élelmiszerek (pl. bab, mogyoró, gabonák, tej, almalé, kávé, fűszerek stb.) kb. 50%-os arányban fertőzöttek valamilyen mikotoxinnal. E vegyületek történelmi szerepe is érdekes, például a salemi boszorkányok esetében, akiket az ördög az anyarozsban található alkaloidok képében szállt meg. A tudás hiányában 19 boszorkánynak kikiáltott embert végeztek ki. A mikotoxinok a hadiipar érdeklődését is felkeltették, sőt a T2 toxint bevetették harci gáz formájában.
Tudjuk, hogy a mikotoxinokat penészek termelik.
A penészgombák azonban önmagukban is képesek problémákat okozni: vetélést, gyulladásokat, takarmányfelvétel-csökkenést, légzőszervi és idegrendszeri problémákat. Legsúlyosabb kártételük azonban az, hogy a testüket felépítő folyamataikon túl kémiailag bonyolult szerkezetű másodlagos anyagcseretermékeket, mikotoxinokat termelnek. Ezek szerepe részben az, hogy a fitopatogén gombák ki tudják fejteni a hatásukat, részben pedig a környezeti stressz hatására előállított vegyületek. Több száz toxintermelő penészfaj létezik. Több, mint 300 mikotoxinról mutatták ki, hogy toxikus tüneteket okoz emlősökben és madarakban.
Bonyolítja a helyzetet, hogy egy penészfaj többféle toxint is képes termelni, és egyféle toxint több penész is termelhet. A penészek az anyagcsere folyamataikban általában nem egyféle toxint termelnek, hanem koktélokat képeznek. A „koktél” összetétele, a benne szereplő toxinok, azok mennyisége, aránya a környezeti körülményektől függ. Ugyanaz a penészfaj más körülmények között más koktélt fog előállítani. Fontos kiemelni, hogy a penészszám és az ugyanazon mintában található toxintartalom között nincs szoros korreláció. A magas penészszám nem jelent feltétlenül magas toxin szintet és fordítva. Alacsony penészszám párosulhat extrém magas toxinszintekkel, hiszen a gombák stressz körülmények között kénytelenek az anyagcsere folyamataikat a toxinképző irányba fordítani. Az egyértelmű és tapasztaljuk a gyakorlatban, hogy a toxinterheltség szempontjából az évjárat hatásnak nagy szerepe van. Bizonyos évek – általában a száraz, hőstresszes évek – kiemelkedő toxinhozamot produkálnak már a szártóföldön, a takarmányipar és az állattenyésztők legnagyobb bánatára.
A penészgombák növekedését a nedvességtartalom határozza meg.
A nedvességtartalmon mellett a hőmérséklet, az oxigéntartalom és a szubszrát típusa befolyásolja még. A klasszikus besorolás a szántóföldi és a raktári penészeket különbözteti meg. Ez azonban részben az éghajlatváltozás okozta extrém száraz nyarakkal megdőlni látszik, részben pedig a tárolás alatt is kialakulnak olyan helyzetek, amikor a tárolóban a kondenzvíz-kicsapódás vagy beázás hatására a raktári penészek erőre kapnak, tovább növelve a nedvességtartalmat és kedvező feltételeket teremtve a szántóföldi penészek élettevékenységének. Ez az oka annak, hogy a mikotoxinok nem homogénen helyezkednek el a takarmányon belül, hanem gócokban találhatóak.
A fő célunk, hogy a takarmányokat olyan toxinszinten tartsuk meg, ahogyan a szántóföldről beérkeztek. Ezt a célt szolgálja az Acimix GRAIN liquid propionsav alapú szemestermény tartósító.
A toxinok ellen vessük be a T5X termékcsalád tagjait!
Kérje a termékeket a NEOCONS szaktanácsadóitól!
Kövesse a cikk folytatását!
Szűcs Judit írása
