Mikotoxin volt, van és lesz, és nem csak az állataink érintettek.
Az első két részben a mikotoxinok kialakulását, és általános jellemzőit foglaltuk össze. A mostani cikk témája a főbb mikotoxinok hatásainak bemutatása.
Aflatoxinok
A legnagyobb figyelem ezeket övezi, hiszen a tejben, illetve a tojásban megjelenő AFM1 metabolitnak közegészségügyi jelentősége van. Az Aspergillus flavus és A.parasiticus fajok termelik, meleg, trópusi körülmények kedveznek a kialakulásuknak. Kis molekula tömegű, hőstabil vegyületek, amelyek ultraibolya besugárzásra adott színreakciójuk után kapták a megkülönböztető betűjelüket. Legtoxikusabb az AF B1, amely a takarmányokban és élelmiszerekben is előfordul.
Kártételük az állati és emberi szervezetben széleskörű: májkárosodás, a sejtosztódás gátlása, magzatkárosító hatás, májkárosító, rákkeltő, immunrendszer károsítása.
Tünetei kezdetben nem specifikusak, étvágytalanság, vérszegénység csökkent növekedés, bendőmozgások csökkenése. Tartósan toxikus terheltségnél kórszövettanilag speciális elváltozások jelentkeznek: az erek káros proliferációja, agyagsárga színű májelfajulás, izomban haemorraghiás foltok. A fiatal és vemhes együregű gyomrú állatok a legérzékenyebbek rá. A bendő jelentős mértékben lebontja, de a bendőműködésre károsan hat, és a határérték feletti tejet sem lehet felhasználni.
Trichotecének
Kémiailag rokonok, amelyeket különböző gombák termelnek. Több, jól ismert és „divatos” toxin tartozik ebbe a családba: T2, HT-2, DON, DAS, Nivalenol, vagy a legtoxikusabb makrociklikus trichotecének, mint a satratoxin, a verrucarin vagy a roridinek. A trichotecén gyűrű stressz-hideg, de a DON esetén meleg hatására képződik, a hozzá kapcsolódó oldalláncok határozzák meg a toxin mérgező erejét.
Nem illékony, alacsony molekula tömegű vegyületek. Vízben nem, de acetátban, etanolban, metanolban, propilén glikolban jól oldódnak.
Erős sejtmérgek. A plazmamembránokon keresztül szabadon vándorolnak, károsítják a membránokat. Speciális, nagy affinitású kötődésük van a riboszómákhoz. Gátolják a fehérjeszintézist, a DNS és RNS szintézist, az elektron-transzport aktivitást és a mitokondriumok működését. Fokozzák a mellékvesekéreg működését, csökkentik a pajzsmirigy működést. Közvetlenül fejtik ki toxikus hatásukat, nem metabolitok révén.
A bőrön, és a nyálkahártyákon át képesek felszívódni és toxinfüggő mérgezést kialakítani. Elsődlegesen a májban megy végbe a metabolizmusuk, és egy egylépcsős redukcióval nem toxikus vegyületekké alakulnak.
A heveny mérgezés természetes formában nagyon ritka, mert az állatok nem fogyasztják el a takarmányt. Emberre és állatra gyakorolt heveny mérgező hatásukat szándékosan előidézték a 70-es években, amikor harci gáz formájában trichotecén toxint vetettek be Afganisztánban és Délkelet-Ázsiában. Az érintett emberek és állatok megbetegedtek és meghaltak. A tünetek közt voltak: hányás, hasmenés, bőrirritáció, égés és viszketés, kiütések, hólyagok, vérzések, oxigénellátás zavara, légzési elégtelenség, vérnyomás esés, sokk.
Az idegrendszert és az immunrendszert károsító hatás a radioaktív sugárzásra hasonlít. (R.W.Wannemacher-S.L.Wiener, 1997.)
Mindennapi terheltség esetén a tünetek változatosak: takarmány-visszautasítás, termelési eredmények csökkenése, petefészek sorvadás, keltethetőség romlás, szemhéj, fül és péra duzzanat, bőrvérzések, nyálkahártya felmaródások, bőrgyulladás, malacok vashiányos vérszegénysége, immunrendszer károsodás stb. figyelhetők meg.
Zearalenon, vagy F-2 toxin
Főként a kukoricában fordul elő, és különböző Fusarium fajok termelik. Ösztrögén hatása miatt káros a szaporodási folyamatokra. Anyagcsere terméke sokkal toxikusabb az alap toxinnál.
A toxin a különböző szervekben található receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását: nyálkahártyák megvastagodását, petefészek cisztákat, az endometrium ödémás beszűrődését, méh- és végbél előreesést, tejmirigy duzzanatot és kipirosodást, korai embrió elhalást, a spermaképződés károsodást.stb. A placentán átjutva és a tejjel kiválasztódva 2-3 nappal korábbi fialás, splay-leg kórkép, vörös, duzzadt péra, duzzadt vörös csecsek figyelhetők meg a malacokon.
Az F-2 toxinra a baromfi és a kérődzők kevésbé érzékenyek. A ludak viszont kifejezetten érzékenyek és a szaporodási mutatók jelentősen romlanak. Az ember érzékeny az F-2 toxinra.
A toxinok közül csak a legismertebbeket mutattuk be. Megállapíthatjuk, hogy a penészgombák vegykonyhája hihetetlen vegyi arzenált képes felvonultatni. Sajnálatos, hogy az élelmiszereink és az állati takarmányok is terheltek ezekkel, így aztán már csak az a kérdés, hogy milyen védekezési és ellencsapás stratégiákkal rendelkezünk.
Használja a T5X termékeket és fegyverezze fel állományait a védekezés és az ellentámadás érdekében!
NEOCONS Plus Kft. – kiegészítjük egymást
