
2020. október 29.
A 2019-es év a fuzárium penészgombák tekintetében kockázatosnak bizonyult, mivel májusban országszerte egy napon belül egymást követték a meleg, napsütéses és a rendkívül csapadékos időszakok. A meleg és párás klimatikus viszonyok pedig „kedveznek” a penészgombák mikotoxin termelésének. Az idei év aratásait követően a gabonák esetében a vártnál kedvezőbb terméshozamokkal találkozhattunk, táplálóanyag-tartalmak tekintetében ez már nem mondható el. Azt azonban még nem tudhatjuk, hogy szemeseink, továbbá erjesztett takarmányaink esetében milyen mértékű mikotoxin szennyezettségre számíthatunk, és ez miként befolyásolhatja gazdasági haszonállataink termelését.
A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyeket egyes penészgombák környezeti stresszhatásokra történő válaszreakciójukként termelnek: ilyenek a hőmérséklet, az oxigén, a nedvesség- és a páratartalom változása a szántóföldön és/vagy a tárolás során.
I.sz. 1000 előttre vezethetők vissza igazolt, írásban is feljegyzett mikotoxinok okozta megbetegedések. A Szent Antal tüzének nevezett, emberek körében tapasztalt járványszerű megbetegedés az ergot alkaloidok, a Batu kán lovai közt végig söprő elhullások a stachybotryotoxikózis, míg a „Turkey-X disease” az aflatoxin okozta pulykáknál tapasztalt toxikózis révén vált nevezetessé. A mikotoxinok szemmel nem láthatóak, hatásuk azonban számos tünetegyüttes formájában jelentkezhet állatfajtól függően, azonban analízis nélkül a termeléscsökkenés sok más okra is visszavezethető lenne.
A mikotoxin szennyezettség a tejelő szarvasmarhák esetében
Hazánk tejelő szarvasmarha telepeinek takarmány-alapanyag bázisát az erjesztett- (szilázsok, szenázsok), a szemesek-, a darák- és a szálastakarmányok (szénák, szalmák) képezik. A TMR (Total Mixed Ration) nagyszámú komponenseiből eredendően a mikotoxin szennyezettség is számos helyről eredhet, mely sokszor bonyolultabbá teheti azok forrásának feltérképezését, mint a monogasztrikus állatok takarmánya esetén. Fontos rendszeresen elvégezni a takarmányok monitoringozást, ugyanis a raktári penészgombák által termelt mikotoxin sokkal inkább jellemző a tömegtakarmányok tárolása során, így a kérődzők tekintetében. Fontos azt is tudni, hogy a kérődzők a hiedelmekkel szemben csak mérsékelten és csak bizonyos mikotoxinok semlegesítésére képesek bendőjükben, de nem védettek azok termeléscsökkentő hatásával szemben. Az sem teljesen tisztázott, hogy a bendőben „méregtelenített” mikotoxinokból származó termékeknek mi a sorsa illetve milyen károsító hatásokkal rendelkezhetnek.
A mikotoxinok hatása a szarvasmarhák egészségére és teljesítményére
A kérődzők takarmányában négy legjelentősebb mikotoxin termelő fonalas gomba nemzetség a Fusarium, az Aspergillus, a Penicillium és a Claviceps (Kanora & Maes 2009).
A Fusarium nemzetségbe tartozó egyik jeles képviselő a Zearalenon, amelyet a bendő protozoák által α-és β-zearalenollá alakít át, a zearalenontól 4x toxikusabb anyagként, hiperösztrogén jellegű tüneteket- és az endometriumra toxikus hatást gyakorolva (Tiemann et al., 2003). A Trichotecének csoportjába tartozó T-2, HT-2 toxin, továbbá a DON és DAS mikotoxinokat részben szintén képes a bendőben élő mikrobapopuláció lebontani (utóbbié kb. 35%), azonban acidózis esetén ez a folyamat is hiányt szenved. Együttes jelenlétük esetén leginkább takarmányfelvétel- és tejtermelés-csökkenés, immunrendszer működés zavarai, továbbá emésztőszervi problémák (pl. hasmenés) jelentkezhetnek.
Aspergillusok
Talán az egyik legismertebb, humán- és állategészségre egyaránt veszélyes karcinogén hatású mikotoxin az Aspergillusok által termelt Aflatoxin B1. A bendő mikroorganizmusai a takarmánytól, továbbá a passzázstól függően 0-42%-ban tudják bontani (Santin 2005). Jellemzően takarmány visszautasítást, májkárosodást és a bendőmozgások számának csökkenését okozza, mely negatívan hat az ott zajló fermentációs folyamatokra. Aflatoxin M1 metabolitja a tejben ürül az aktuális Aflatoxin B1 1-5%-ában, emiatt folyamatos ellenőrzése jogszabályhoz kötött. Szintén Aspergillusok által, leginkább tömegtakarmányokban és tárolás során termelt mikotoxinok a gliotoxin, sterigmatocisztin és a ciklopiazonsav, melyek immunszupressziót, bevérzéseket és termeléscsökkenést okoznak.
Penicillium nemzetség
A Penicillium nemzetséghez tartozó főbb képviselők, mint a penicillinsav, mikofenolsav és a patulin leginkább tárolás során képződnek és antimikrobiális hatásuk révén képesek a bendő mikróba populációját nagymértékben redukálni, ez által csökkentve például a rost emészthetőségét és immunrendszer működésének aktivitását.
Eltérő a silóterekben a penészgombák megoszlása is, míg ugyanis a nagyobb oxigénigénnyel rendelkező Aspergillus fumigatus leginkább a silótér felszínén található, addig a kisebb oxigénigényű Penicillium roqueforti még a silótér középső rétegében is előfordul. Egyebek mellett ezért fontos a megfelelő menedzsment, amellyel tudatosan koordináljuk a silófalból kitermelt takarmány mennyiségét és a megbontott felület nagyságát.
Mikotoxinokkal szennyezett takarmányok fogyasztása súlyos károsodásokat idézhet elő a szarvasmarhák szervezetében. A mikotoxin szennyezettséggel járó egészségkárosító hatások azonban megfelelő eljárásokkal jelentősen mérsékelhetők.
A legideálisabb, ha már a szántóföldön gondoskodunk takarmánynövényeink védelméről (pl. agrotechnika, növényvédelem stb.), továbbá legyen szó szemes vagy tömegtakarmányról, azok tárolása és tartósítása során is kellő figyelmet fordítsunk minőségük megóvására (pl. szárítás, forgatás, tömörítés, sav- és baktériumkultúrák alkalmazása stb.).
A fizikai és kémiai módszerek hatása csak mérsékelt a mikotoxinok elleni harcban.
A takarmányozás során további lehetőségként a mikotoxinok felszívódásának csökkentése és az állatok védekezőrendszerének fokozása jöhet még szóba toxinkötő készítmény alkalmazásával. Igazolt, hogy a máj méregtelenítő képessége alapja a toxinok elleni védekezésnek, ezért mikotoxin terheltség esetén segíteni kell a máj működését (antioxidáns hatású E-vitamin, szerves-Se, májvédő hatású egyéb anyagok alkalmazásával).
T5X termékcsalád
A takarmányozás területén alkalmazható megoldásokat kínál az ADM cégcsoport (korábban Wisium) több mint 60 éve folyó kutatómunkájának eredményeként gondosan összeválogatott, multikomponensekből álló T5X termékcsaládja (T5X Premium, T5X SD, T5X Binding):
- a termékcsalád három tagja a mikotoxin szennyezettség mértékétől és összetételétől függően nyújthat hatékony védelmet a termeléskiesés csökkentése érdekében;
- a köthető és nem köthető mikotoxinok ellen is hatást fejt ki;
- szinergista agyagásvány tartalmával hatékonyan köthet bizonyos mikotoxinokat;
- speciális májvédő és májenzim fokozó hatása révén növeli a szervezet méregtelenítő képességét;
- sejtvédő és gyulladáscsökkentő komponensekkel bír, továbbá aktiválja az immunrendszert;
- a mikotoxin analízis eredményével és a Mycowatch® applikáció segítségével egyszerű és gyors adagolási javaslatot kapunk az aktuális szennyezettséggel szemben legopimálisabb készítményre.
Védje állományát a takarmány aktuális mikotoxin terheltségnek megfelelő T5X készítménnyel, kérje őket szaktanácsadóinktól!
NeoCons Plus – kiegészítjük egymást