A sok termék közül melyiket válasszuk és miért?
Aratáskor szinte minden évben napirendre kerül az NSP enzimek használatának aktualitása. Tudjuk jól, hogy a gabonákban található NSP anyagok a gabonák hagyományos pihentetése nélkül nem használhatók fel frissen, illetve a pihentetett gabona sem etethető bizonyos bedolgozási arány fölött önmagában anélkül, hogy ne okozna termeléskiesést és alomproblémákat.
Az NSP enzimek régóta ismert és alkalmazott eszközei a takarmányos szakmának.
Sok jó termék van a piacon. A kérdés csupán az, hogy a sok jóból hogyan válasszuk ki a leghatékonyabbat? Ehhez tekintsük át alaposan a takarmányok NSP tartalmát.
Az alapanyagokban a sejtfal és más rostösszetevők olyan kötéseket tartalmaznak, amelyek a takarmány táplálóanyag tartalmának 20-30%-át elérhetetlenné teszik az állat számára, így ezek nettó veszteségként és környezetet terhelő tényezőként jelennek meg. A nem emészthető anyagok mennyisége a két takarmány alaptípus esetén a következő:
NSP típus | Kukorica-szója | Búza-szója |
Fitát | 1% | 1,1% |
Béta glükán | 0,4% | 1% |
Cellulóz | 5,4% | 4,6% |
Arabinoxylán | 8,6% | 9,4% |
Más NSP | 4,6% | 3,9% |
Mi is azok az arabinoxylánok?
Jól látható, hogy a legnagyobb arányt az arabinoxylánok teszik ki mindkét esetben. De mi ez a szép, hosszú nevű vegyület csoport, amit a továbbiakban AX-nek rövidítünk?
Látható, hogy az AX jelentős szerepet tölt be a növényi támasztó szövetek között. A búza összesen 11,9%-nyi NSP tartalmának a 63%-a, a kukorica 9,9% NSP tartalmának 49%-a AX.
Megállapíthatjuk, hogy az NSP anyagok közül ez a legnagyobb arányú és a többi NSP hozzáférhetőségét leginkább befolyásoló csoport, amit le kell ahhoz bontanunk, hogy a többi NSP-hez az enzimek hozzá tudjanak férni.
Az alapanyagaink AX tartalmát tekintve kijelenthető, hogy nem cask a búza, vagy az árpa a kérdéses és kezelendő alapanyag, hanem bizony a kukorica, illetve a fehérjehordozók is igen jelentős AX tartalommal rendelkeznek: cirok 2,4%, kukorica 4,7%, búza 7,3%, árpa 8,4%, DDGS 10,4-13%, szójadara 4,3%, repcedara 6%, napraforgódara 9,1% (BackKnudses, 1997 and 2014).
Hogy tovább bonyolítsuk az AX kérdést, sajnos a xilán láncon elhelyezkedő oldalláncok kémiai szerkezete, a kötés helye meghatározza azt, hogy a xilán lánc mennyire lesz hozzáférhető a egy NSP enzim számára. A xilán lánchoz, mint egy fatörzshöz kapcsolódnak az oldalláncok. A fatörzset le kell gallyazni ahhoz, hogy a törzset darabolni lehessen. Ezt a legallyazó szerepet tudja nagyon hatékonyan elvégezni a Rovabio enzimek összesen 19 féle enzim aktivitása. A búza, árpa, rozs és zab egyszerű oldalláncait minden NSP enzim készítmény tudja bontani. A többi alapanyagban az oldalláncokat már csak a korszerűbb, jelentős és összetett enzim aktivitással rendelkező készítmény tudja hatékonyan bontani, ilyen a Rovabio.
Rovabion Excell és Rovabio Advance a hatékony megoldás
Ahol elakad az egyik enzim, besegít a másik, így szabadítva fel az összetett szénhidrát vegyületekbe zárt fehérjét, aminosavakat, energiát, ásványi anyagokat. Ezt a hatékonyságot nem különböző ilyen-olyan „ázok” összekeverésével éri el az Adisseo cég, hanem meghagyta a Talaromyces versatilis gomba alkotói szabadságát, hogy olyan enzimaktivitásokat fejtsen ki, amelyekkel a számára biztosított összetett táptalajt a lehető legjobban képes lebontani. Talaromycesünk 19 igazolt enzimaktivitást állít elő, amelyek az alapanyagokban levő összes, nem emészthető kémiai vegyületet támadják és bontják, biztosítva és bizonyítva, hogy a Rovabio Excell és a Rovabio Advance termékek megérdemlik a FEEDÁZ, azaz takarmány bontó enzim megkülönböztető elnevezést.
AZ NSP ENZIM HATÉKONYSÁG = AX HATÉKONYSÁG = ROVABIO
Rovabio EXCELL- sertés és baromfi
Rovabio ADVANCE – baromfi
Szűcs Judit, szaktanácsadó írása
NEOCONS – kiegészítjük egymást
